2014. április 22., kedd

A Szürke Kisegér - 5. rész

Másnap mindent elmeséltem neki, és kicsit tartott a népszerűség gondolatától, de már nem volt választása. Pár hét múlva remek hírekkel hívott a szerkesztő:
 - Megkaptuk a visszajelzéseket az olvasóktól. Nagyon sokan szeretik a sztár ikerlányokat, őket mindenki ismeri, viszont épp annyira sokan kíváncsiak az otthontalan kis Otíliára is. Az eredmény az, hogy az olvasók a hétköznapi lányokról készült fotókra pont olyan kíváncsiak, mint a fotómodellekére. Otíliában az egyszerű, természetes szépséget látják. Nemcsak a sorsa felől érdeklődnek, hanem a mindennapjai iránt is. Úgyhogy Eliot, szerintem, már tudod is a dolgod!
- Igen, Jack, minden világos! - mondtam neki, és az eredménynek nagyon örültem.
Aznapra összehívtam a lányokat, és elmeséltem nekik mindent.
- Úgyhogy a következő lesz! - folytattam. - Ott van a szekrényben még pár ilyen kosztüm, Estike és Havaska, vegyétek fel őket!
Jól ismertem az ikreket, nekik mindegy volt, miben vannak fotózva, és a képekhez bármilyen jelmezt szerettek magukra venni, hiszen profi modellek. Így végül elkészültek azok a fotók, amik hamarosan meghozták a hírnevet Otíliának is, aki így pont olyan népszerű modell lett, mint a cicalányok.






A sok munka alatt Estike és Havaska nagyon megszerették a lányt, én pedig a fogadást megnyervén csak annyit kértem, hogy maradjon minden ilyen jó mindnyájunk közt továbbra is.
Otíliám egyre több felkérést kapott, gazdag és elegáns híresség vált belőle.








És hogy mi lett kettőnk közt? Az már egy másik regény... :-)

Vége.

12 megjegyzés:

  1. Imádom a képeidet, annyira művésziek! Nagyon jó lett a befejezés, de én arra is kíváncsi lennék, mi történt a fotós és Otília közt. Ugye arról is hallunk majd? Légyszíííí :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, drága Vik! :-) Valószínűnek tartom, hogy lesz még hír róluk. :-) Az már otthonosabb lesz, legalábbis így képzelem el, mert történetem még nincs hozzá, ezért a második fejezet még odébb van. Eredetileg ezeket az első fejezet részeit is úgy kezdtem el megírni, hogy közelebbi kapcsolatba kerül Eliot és Otília, mivel a srác nagyon szerelmes belé az első pillanattól fogva, de végül mégis inkább maradtam a távolságtartásnál, mert kicsit gátlásos voltam a dologban. :-S Sőt!! Mesélek egy "kulisszatitkot", a legeslegelső verziós történetem az volt, hogy Otília egy tolvaj bűnöző, aki besurran egy híres építész irodájába (Eliot), ellopni bizonyos fontos épületek tervrajzait, ahonnan mindenféle értékes holmit lehet elcsenni... A cicalányok pedig gazdag hölgyek lettek volna. Hát, ebből más történet lett. :-)

      Törlés
  2. Őszinte leszek. Eddig, egészen eddig a képsorozatig abszolút nem akartam venni ilyen rövid hajú Fankie babát. Ezek a képek viszont annyira jók, hogy most már nyugodtan jöhet ő is a Monsetreim közé! :) Gratulálok a fotókhoz!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, Kedvesem, aranyos vagy! :-) Nagyon örülök, hogy ezt mondod, és ha Neked is lesz ezüst Frankie-d!!! Jó érzés, ha az ember kedveltté tud tenni egy babát. :-) Nekem az első kép, ami miatt beleszerettem, az ez volt (nem tudom mutattam-e már):

      https://www.flickr.com/photos/thehaunteddollhouse/7527757676/sizes/z/

      Szóval, szerintem ez a Frankie egy igazán babának kinéző baba! :-)

      Törlés
  3. Nagyon szerettem ezt a történetet! Ugye egyszer még folytatod? A fotók szuperek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, Babám, drága vagy! :-) Most úgy gondolom, hogy fogom folytatni. Ráadásul, belenéztem a dobozba, ahová ezeket a fekete-fehér cuccokat tettem, és megláttam, hogy van még pár tárgy, amiket fel sem használtam a történetben... Pedig olyan aranyosak, hogy vétek volna kihagyni, úgyhogy ez is hajt arra, hogy folytassam. Ha így lesz, szeretnék a részekre kellőképpen előkészülni, mert ez nem így volt eddig, ezért ment ilyen lassan. :-S

      Törlés
  4. very beautiful the party dress! goos photos!

    VálaszTörlés
  5. Nagyon jó kis befejezés, és milyen gyönyörű lett a végén Otília! Imádom ezeket a fekete fehér kiegészítőket is.

    No és várom a folytatást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, nagyon kedves vagy! :-) Nem is gondoltam, hogy ennyien kedvelitek majd, igazán jólesik! :-)

      Törlés
  6. Beállok a fotóidat csodálók sorába! Ez a kisegér-sorozat pedig különösen szépen van fényképezve.

    ...
    (Egyéni véleményem szerint kár, hogy gátlásos voltál, bár valószínűleg ez a sztori így jó, ahogy végül lett. De amikor annó az elejéről olvastam és eljutottam odáig, hogy "Hány éves vagy?" -- "Most múltam 18..." - akkor hangosan felnevettem és csak valami perverz folytatásra tudtam gondolni:D Bocsánat, de ezt muszáj volt leírnom:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a dicséretet, örülök, hogy tetszenek a fotók, és nincs semmi baj a véleményeddel, sőt kifejezetten aranyos, jót mosolyogtam rajta! :-) Végül is igen, volt bennem egy olyan elgondolás, hogy szexuálisabb lesz, és ott volt a gátlás, hogy vajon mennyire lehetek merész ebben. Nem akartam megrökönyödést kiváltani, ezért inkább maradtam a szolid változatnál. :-)

      Törlés